 | ||
| a találkozó helyszíne |
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: külföldi. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: külföldi. Összes bejegyzés megjelenítése
2015. április 18., szombat
Nemzetközi húsvét - Venislovas Veronika beszámolója
2013. január 12., szombat
Beszámoló a németországi eszperantó szilveszterről
A 2012. december 28-átől 2013. január 3-ig tartó JES-en 10 magyar eszperantista vett részt, köztük Tóth-Deme Anett, aki a MIESZ és a lengyel ifjúsági szövetség csereprogramnak köszönhetően ingyenesen vehetett részt a rendezvényen. Beszámolója a saját blogján is megjelent: http://tdnetti.blogspot.hu/2013/01/beszamolo-4-jes-rol-raporto-pri-la-4-jes.html
Már egész régóta érdeklődöm más nyelvek és kultúrák iránt, ezért jelentkeztem érettségi után idegenforgalmi szakra. Ezután 2011-ben a Szegedi Tudományegyetem andragógus-művelődésszervező szakán kaptam arra lehetőséget, hogy megismerkedjek egy interkulturális kommunikációra alkalmas nyelvvel, ami nem más, mint az eszperantó. A nyelvtanulással párhuzamosan már részt vettem néhány helyi és országos eszperantó rendezvényen, de az igazi lehetőség 2012 őszén jelentkezett, amikor is a magyar-lengyel csereprogramnak köszönhetően ingyenes részvételt nyertem egy nemzetközi rendezvényre, a 4. Ifjúsági Eszperantó Hétre, melyet idén Németországban rendeztek meg.
A magyarokkal 2012. december 27.-én este találkoztunk a budapesti keleti pályaudvaron. Útközben csatlakozott csatlakoztak a karavánunkhoz a szlovákok, a csehek és a németek egy része is. Az utazás leginkább egy túlélőtúrához hasonlított, hiszen aludni egyáltalán nem tudtunk és legalább ötször át kellett szállnunk, de minden küzdelem megérte, hiszen december 28.-án a délutáni órákban megérkeztünk a helyszínre, Naumburg (Saale) egyik ifjúsági szállójába.
A helyszínre érkezve a fogadtatás nagyon kedves, a bejelentkeztetés pedig gyors volt, ami után már el is foglalhattam a helyem az amasloĝejoban. Nem pihenhettem sokáig, hiszen este már kezdődtek a programok és semmiből sem akartam kimaradni!
A programkínálat nagyon színes és izgalmas volt, így mindenki megtalálta a számára megfelelőt. Első nap részt vettünk egy városnéző túrán, ahol megnéztük a Marktplatzot, a Szent Péter és Pál Dómot, a Marientort, a Salztort, illetve néhányan ellátogattunk a Nietzsche-Hausba is. A túra után páran szinte mindennap lesétáltunk az óvárosba, ami egyszerűen gyönyörű volt.
A programok közt volt ismerkedési est, kulináris fesztivál, nemzetközi est, komédiás kvíz est. Különböző előadásokat is meghallgathattunk (például az UEA-ról, a TEJO-ról, a Muzaikoról, a Vikipedioról, az E@I-ről vagy különböző rendezvényekről). A rendezvény ideje alatt voltak izgalmas témájú kerekasztal beszélgetések, közgyűlések is. A kreatívabbaknak rajzolásra, festésre, kötésre, ékszerkészítésre vagy tánckurzusra is nyílt lehetőségük. A gufujoban folyamatosan lehetett társasjátékozni, puzzle-ozni, olvasgatni, teázgatni és beszélgetni, a trinkejoban pedig az italok és a karaoke kapott helyet.
Nagyon örültem, hogy voltak nyelvórák is, ahol anyanyelvűek vezettek be minket például a magyar, a német, a lengyel, vagy a spanyol nyelv rejtelmeibe, de természetesen voltak kezdő és haladó eszperantó kurzusok is. Számomra talán az egyik leghasznosabb és legizgalmasabb a novula programo volt, melyet naponta szerveztek az új résztvevőknek, hogy megkönnyítsék az ismerkedést, az eszperantó életbe való beilleszkedést.
A lehetőségeket színesítette a mozi és a koncertterem kínálata. A moziban többek közt a Mazi című rajzfilmsorozatot néztem meg, mely a nyelvtanulóknak készült, illetve egy magyar rajzfilmet, a Szaffit eszperantó felirattal. Ezeken kívül eszperantó felirattal játszották még 3D-ben a Harry Potter több részét, az Így neveld a sárkányodat, a Shreket, vagy az Avatart. A koncertek szintén tetszettek, hiszen korábban nem gondoltam, hogy ilyen színvonalas eszperantó zenészek és zenekarok léteznek (pl.: JoMo, Gijom, Jonny M, Tone, Platano, Inicialoj DC, La Perdita Generacio, la Danghera és Kim …).
A hét csúcspontja, és számomra is a legnagyobb élmény a szilveszter este volt. Az esemény egy svédasztalos fogadással és közös fotózással (kb. 200 fős) kezdődött, majd a résztvevő 38 ország időzónái szerint köszöntöttük az újévet. Éjfél után a trinkejoban elhangzott a magyar Himnusz, a magyarok pezsgő helyett pálinkával koccintottak, majd reggelig tartó bál következett.
Az első napokban nagyon kellett koncentrálnom, hogy megértsem az eszperantó nyelvű előadásokat és beszélgetéseket, de néhány nap után már szinte csak eszperantóul tudtam gondolkodni. Sajnos ez az egy hét kevésnek bizonyult ahhoz, hogy eléggé belerázódjak ebbe a teljesen „más” világba, Esperantiába, ahol minden gondomat elfelejthettem. Rengeteg kedves, nyitott és érdekes embert ismerhettem meg és biztos vagyok benne, hogy nem utoljára találkoztam velük! :)
Akik kételkednek a nyelvben, vagy azt gondolják, hogy csak a diplomához elég, azokat csak buzdítani tudom, hogy ne csak tanulják, hanem használják is annak sok-sok lehetőségét! Hiszen a nyelv igenis életképes és külföldön presztízse van. Sokkal könnyebb egy nemzetektől független nyelvvel nemzetközi barátságokra szert tenni, mint egy olyannal, melynek anyanyelvű beszélőivel szemben mindig hátrányban leszünk!
Tóth-Deme Anett
Már egész régóta érdeklődöm más nyelvek és kultúrák iránt, ezért jelentkeztem érettségi után idegenforgalmi szakra. Ezután 2011-ben a Szegedi Tudományegyetem andragógus-művelődésszervező szakán kaptam arra lehetőséget, hogy megismerkedjek egy interkulturális kommunikációra alkalmas nyelvvel, ami nem más, mint az eszperantó. A nyelvtanulással párhuzamosan már részt vettem néhány helyi és országos eszperantó rendezvényen, de az igazi lehetőség 2012 őszén jelentkezett, amikor is a magyar-lengyel csereprogramnak köszönhetően ingyenes részvételt nyertem egy nemzetközi rendezvényre, a 4. Ifjúsági Eszperantó Hétre, melyet idén Németországban rendeztek meg.
A magyarokkal 2012. december 27.-én este találkoztunk a budapesti keleti pályaudvaron. Útközben csatlakozott csatlakoztak a karavánunkhoz a szlovákok, a csehek és a németek egy része is. Az utazás leginkább egy túlélőtúrához hasonlított, hiszen aludni egyáltalán nem tudtunk és legalább ötször át kellett szállnunk, de minden küzdelem megérte, hiszen december 28.-án a délutáni órákban megérkeztünk a helyszínre, Naumburg (Saale) egyik ifjúsági szállójába.
A helyszínre érkezve a fogadtatás nagyon kedves, a bejelentkeztetés pedig gyors volt, ami után már el is foglalhattam a helyem az amasloĝejoban. Nem pihenhettem sokáig, hiszen este már kezdődtek a programok és semmiből sem akartam kimaradni!
A programkínálat nagyon színes és izgalmas volt, így mindenki megtalálta a számára megfelelőt. Első nap részt vettünk egy városnéző túrán, ahol megnéztük a Marktplatzot, a Szent Péter és Pál Dómot, a Marientort, a Salztort, illetve néhányan ellátogattunk a Nietzsche-Hausba is. A túra után páran szinte mindennap lesétáltunk az óvárosba, ami egyszerűen gyönyörű volt.
A programok közt volt ismerkedési est, kulináris fesztivál, nemzetközi est, komédiás kvíz est. Különböző előadásokat is meghallgathattunk (például az UEA-ról, a TEJO-ról, a Muzaikoról, a Vikipedioról, az E@I-ről vagy különböző rendezvényekről). A rendezvény ideje alatt voltak izgalmas témájú kerekasztal beszélgetések, közgyűlések is. A kreatívabbaknak rajzolásra, festésre, kötésre, ékszerkészítésre vagy tánckurzusra is nyílt lehetőségük. A gufujoban folyamatosan lehetett társasjátékozni, puzzle-ozni, olvasgatni, teázgatni és beszélgetni, a trinkejoban pedig az italok és a karaoke kapott helyet.
Nagyon örültem, hogy voltak nyelvórák is, ahol anyanyelvűek vezettek be minket például a magyar, a német, a lengyel, vagy a spanyol nyelv rejtelmeibe, de természetesen voltak kezdő és haladó eszperantó kurzusok is. Számomra talán az egyik leghasznosabb és legizgalmasabb a novula programo volt, melyet naponta szerveztek az új résztvevőknek, hogy megkönnyítsék az ismerkedést, az eszperantó életbe való beilleszkedést.
A lehetőségeket színesítette a mozi és a koncertterem kínálata. A moziban többek közt a Mazi című rajzfilmsorozatot néztem meg, mely a nyelvtanulóknak készült, illetve egy magyar rajzfilmet, a Szaffit eszperantó felirattal. Ezeken kívül eszperantó felirattal játszották még 3D-ben a Harry Potter több részét, az Így neveld a sárkányodat, a Shreket, vagy az Avatart. A koncertek szintén tetszettek, hiszen korábban nem gondoltam, hogy ilyen színvonalas eszperantó zenészek és zenekarok léteznek (pl.: JoMo, Gijom, Jonny M, Tone, Platano, Inicialoj DC, La Perdita Generacio, la Danghera és Kim …).
A hét csúcspontja, és számomra is a legnagyobb élmény a szilveszter este volt. Az esemény egy svédasztalos fogadással és közös fotózással (kb. 200 fős) kezdődött, majd a résztvevő 38 ország időzónái szerint köszöntöttük az újévet. Éjfél után a trinkejoban elhangzott a magyar Himnusz, a magyarok pezsgő helyett pálinkával koccintottak, majd reggelig tartó bál következett.
Az első napokban nagyon kellett koncentrálnom, hogy megértsem az eszperantó nyelvű előadásokat és beszélgetéseket, de néhány nap után már szinte csak eszperantóul tudtam gondolkodni. Sajnos ez az egy hét kevésnek bizonyult ahhoz, hogy eléggé belerázódjak ebbe a teljesen „más” világba, Esperantiába, ahol minden gondomat elfelejthettem. Rengeteg kedves, nyitott és érdekes embert ismerhettem meg és biztos vagyok benne, hogy nem utoljára találkoztam velük! :)
Akik kételkednek a nyelvben, vagy azt gondolják, hogy csak a diplomához elég, azokat csak buzdítani tudom, hogy ne csak tanulják, hanem használják is annak sok-sok lehetőségét! Hiszen a nyelv igenis életképes és külföldön presztízse van. Sokkal könnyebb egy nemzetektől független nyelvvel nemzetközi barátságokra szert tenni, mint egy olyannal, melynek anyanyelvű beszélőivel szemben mindig hátrányban leszünk!
Tóth-Deme Anett
2012. január 20., péntek
Szilveszterezés Lengyelországban eszperantó módra
A 2011. december 27-étől 2012. január elsejéig tartó JES-en négy magyar eszperantista vett részt, köztük Pataki Zsófi, aki egyébként szeptember óta Białystokban – Zamenhof szülővárosában – EVS-önkéntes. (2011 tavaszán ő vett részt egy MIESZ-pályázat révén az olaszországi IJF-n [i-jo-fo].) Az itt olvasható beszámoló hasonló formában eredetileg saját blogján jelent meg, http://vojagxantino.blogspot.com -on, ahol az „eszperantistáskodásokról és az önkéntesek életéről” olvashatsz bővebben.
December 26-án este négy magyar eszperantistával vonatra szálltunk a Keletiben, és elindultunk a harmadik eszperantó szilveszterre, a JES-re, Gdańskba. Az éjszakai vonaton jól elszórakoztunk négyen, és mivel csak az eszperantóról beszéltünk, kabintársunk is érdeklődött, hogy az mégis micsoda és mi értelme van. Aludni viszont nem nagyon tudtunk, mert nagyon meleg volt a kabinban és reggelre le is betegedtem. Varsóban át kellett szállnunk, és a második átszállásnál összetalálkoztunk a cseh-szlovák karavánnal, akikkel – mint utólag kiderült – már Pozsony óta egy vonaton voltunk, és együtt folytattuk utunkat a találkozóra. Az út utolsó pár órájában Tabut játszottunk eszperantóul, és mivel sikerült minden szót megtanulnom, már nem játszhatom Białystokban, mert az csalás lenne. Délután négy körül értünk Gdańskba, Pawel [egy lengyel szervező] kijött elénk és elvitt minket a JES helyszínére (továbbiakban JES-ejo). Már sok résztvevő ott volt és mindannyian örültünk, hogy viszontláthatjuk a rég nem látott barátokat. Beregisztráltunk és beköltöztünk az amasloĝejoba (osztályterem, ahol kb. 15-en aludtunk matracon, hálózsákban). ami a második emeleten volt. Az első emeleten egy társalgószerűség kapott helyet, ahol mindenféle társas, ügyességi, stratégiai játékokat lehetett játszani, vagy csak teázni és beszélgetni. Hamarosan megérkezett egy nagyobb karaván Német- és Franciaországból, majd kezdetét vette az ismerkedési est különböző játékokkal. Ezenkívül drinkejo (alkoholos italokkal) és gufujo (teával) várta minden este az érdeklődőket.
Nap közben is színes programok várták az érdeklődőket. Dorota, egy lengyel barátnőm vezetésével minden nap volt eszperantóóra a helyi diákoknak, illetve azoknak is szervezett külön programot, akik az első eszperantó rendezvényükre jöttek, vagy nem beszélik olyan jól a nyelvet, hogy jobban be tudjanak illeszkedni. Első nap volt a rendezvény megnyitója, ami minden megnyitóhoz hasonlóan elég hivatalos hangvételű volt. A megnyitó után részt vettem a Muzaiko, 24 órás eszperantó rádió előadásán [már írtunk róla a honlapon is]. Eddig csak hallgattam őket, de már azt is tudom, hogy ki az a lelkes önkéntes csapat, aki a szabadidejét feláldozva, fizetés nélkül szerkeszti a rádió adásait. Az egész találkozó alatt saját standdal rendelkeztek, ahol bármilyen kérdéssel lehetett hozzájuk fordulni vagy épp pólót vásárolni, amit meg is tettem. :) Az előadás után kipróbáltam Przemek [egy lengyel eszperantisa] húgának, Martának az ékszerkészítő workshopját az újrahasznosítás jegyében, és csináltam magamnak egy zöld, csillag alakú (az eszperantó jelképe) fülbevalót drótokból és festett műanyagpalackból. Az esti koncerteknek egy néhány utcával arrébb lévő épület adott helyet, ahol először az litván Asorti nevű együttes koncertezett. Megtáncoltatták az egész közönséget, majd Gijom, aki nem koncertet tartott, hanem a saját szavaival élve „koncerenciát”, azaz a koncert és a konferencia keverékét. Visszaérve a JES-ejoba karaoke és disco várt minket. Talán emiatt a karaoke miatt ment el a hangom és nem is jött vissza még egy hétig. Hajnali 4 körül megérkezett Przemek is Białystokból, és csatlakozott a mulatsághoz.
Hála az előző estének, a másnap reggeli találkozóra Lech Wałęsával (lengyel politikus, Solidarność egyik alapítója) nem tudtam felkelni. Mire délutánra összeszedtem magam, épp kezdődött az urba ludo, azaz a városi játék, ahol csapatokban különböző feladatokat kellett teljesíteni a városban. Roĉjoval [egy holland résztvevő] és Bálinttal voltam egy csapatban, és bár meg voltam győződve, hogy mi voltunk a legjobbak, helyezést mégsem értünk el. Sajnos az egész találkozó alatt ez az egy alkalmunk nyílt jobban megismerni a várost, mert napközben annyi program volt, hogy senkinek nem volt kedve elhagyni a JES-ejót. A játék után Szabi kezdő eszperantóórájára mentem, hogy ellessek tőle néhány módszert a saját óráimhoz. Az esti koncertek előtt egy lengyel néptáncegyüttes tartott bemutatót, és mi is kipróbálhattunk néhány lépést. Aznap az Inicialoj DC volt a soros a koncertezéssel. A specialitása, hogy koncert közben videóklipeket vetít a háttérben, ami elég pszichedelikussá teszi a koncertjét. Miközben hallgattam, rájöttem, hogy az IJF alatt, Olaszországban már voltam egyszer a koncertjén, csak épp más dolgom volt közben. Az Inicialoj DC-t Kimo követte, őt pedig a fia rockegyüttese, a Danghera, akik - azt kell mondjam - a legjobbak voltak az este folyamán. Az este az előzőhöz (és az összeshez) hasonlóan hosszúra sikeredett.
Az év utolsó előtt reggelén ismét elaludtam és lemaradtam a Gdańskot felfedező kirándulásokról. Talán ez a nap sikerült a legpasszívabbra, mert a TEJO (Ifjúsági Eszperantó Világszervezet) és a GEJO (Német Ifjúsági Szervezet) is aznap tartotta az éves gyűlését, azaz a legtöbb ember azokon vett részt. Ha jól emlékszem, csak egy Kínáról szóló előadásra mentem el, ami még jobban felkeltette az érdeklődésem Ázsia iránt. Most ugornék is a kedvenc programpontomhoz: végre elérkezett az az este, amikor a La Perdita Generacio (az „előzenekar” [a német] Johannes volt) adott koncertet! A 4 tagú együttesből a két lány, az énekesek lebetegedtek és csak a másik két tag volt jelen, ezért sokan voltak csalódottak, de nekem így is nagy élmény volt az első LPG koncertem. És a koncert egyik utolsó dala alatt éreztem, hogy ez a közel 200 ember összetartozik, amikor az együttes felszólította a közönséget, hogy mindenki öleljen meg valakit, aminek eredményeképp mindannyian hosszú ölelő sorokban álltunk és együtt énekeltük a dalt. Attól tartok, hogy fénykép nem készült róla, mert mindenki részt vett a nagy ölelkezésben. Ez a nagy összetartozás-érzés csak megerősödött az éjszaka folyamán. Röviden összefoglalva az ifjúsági eszperantó élet „elitje” hajnalhasadásig énekelte a himnuszt és még néhány eszperantó dalt, felbontva az újévre szánt pezsgőket. :D Videót nem mellékelek személyiségi jogok miatt.
És hogy ilyen szépen beleénekeltük magunkat az év utolsó napjába, egy kis pihenő után kezdődhetett a készülődés a szilveszteri bálra. Délután még sikerült részt vennem egy reggaeton táncórán és Szabi magyar nyelvről szóló előadásán, amin jót vitatkoztunk arról, hogy mi helyes és mi nem (legalábbis szerintem jót, ő lehet, hogy utált), majd mentem segíteni díszíteni a termet. A legszebb az volt ebben a szilveszterben, hogy minden kultúrának megvolt a lehetősége a saját módján ünnepelni. Mivel több időzónából érkeztünk, mindenki megünnepelte az új évet a saját és a többiek időzónája szerint is, azaz szinte óránként volt egy éljenzés. Én is megtaláltam a módját, hogy megtartsuk a magyar hagyományokat. Az üzenőfalon közzétettem és a DJ-vel is bemondattam, hogy éjfél után mindenki jöjjön magyar himnuszt énekelni (fura, hogy más népeknél ez nem szokás!) a terembe, ahol már előre felírtam a szöveget a táblára. Néhányan annyira belelkesedtek az ötlettől, hogy már napközben elkezdték tanulni a szövegét, és éjfél után körülbelül 20-an énekeltük együtt a himuszt, ebből hárman magyarok.
Pataki Zsófi
December 26-án este négy magyar eszperantistával vonatra szálltunk a Keletiben, és elindultunk a harmadik eszperantó szilveszterre, a JES-re, Gdańskba. Az éjszakai vonaton jól elszórakoztunk négyen, és mivel csak az eszperantóról beszéltünk, kabintársunk is érdeklődött, hogy az mégis micsoda és mi értelme van. Aludni viszont nem nagyon tudtunk, mert nagyon meleg volt a kabinban és reggelre le is betegedtem. Varsóban át kellett szállnunk, és a második átszállásnál összetalálkoztunk a cseh-szlovák karavánnal, akikkel – mint utólag kiderült – már Pozsony óta egy vonaton voltunk, és együtt folytattuk utunkat a találkozóra. Az út utolsó pár órájában Tabut játszottunk eszperantóul, és mivel sikerült minden szót megtanulnom, már nem játszhatom Białystokban, mert az csalás lenne. Délután négy körül értünk Gdańskba, Pawel [egy lengyel szervező] kijött elénk és elvitt minket a JES helyszínére (továbbiakban JES-ejo). Már sok résztvevő ott volt és mindannyian örültünk, hogy viszontláthatjuk a rég nem látott barátokat. Beregisztráltunk és beköltöztünk az amasloĝejoba (osztályterem, ahol kb. 15-en aludtunk matracon, hálózsákban). ami a második emeleten volt. Az első emeleten egy társalgószerűség kapott helyet, ahol mindenféle társas, ügyességi, stratégiai játékokat lehetett játszani, vagy csak teázni és beszélgetni. Hamarosan megérkezett egy nagyobb karaván Német- és Franciaországból, majd kezdetét vette az ismerkedési est különböző játékokkal. Ezenkívül drinkejo (alkoholos italokkal) és gufujo (teával) várta minden este az érdeklődőket.
Nap közben is színes programok várták az érdeklődőket. Dorota, egy lengyel barátnőm vezetésével minden nap volt eszperantóóra a helyi diákoknak, illetve azoknak is szervezett külön programot, akik az első eszperantó rendezvényükre jöttek, vagy nem beszélik olyan jól a nyelvet, hogy jobban be tudjanak illeszkedni. Első nap volt a rendezvény megnyitója, ami minden megnyitóhoz hasonlóan elég hivatalos hangvételű volt. A megnyitó után részt vettem a Muzaiko, 24 órás eszperantó rádió előadásán [már írtunk róla a honlapon is]. Eddig csak hallgattam őket, de már azt is tudom, hogy ki az a lelkes önkéntes csapat, aki a szabadidejét feláldozva, fizetés nélkül szerkeszti a rádió adásait. Az egész találkozó alatt saját standdal rendelkeztek, ahol bármilyen kérdéssel lehetett hozzájuk fordulni vagy épp pólót vásárolni, amit meg is tettem. :) Az előadás után kipróbáltam Przemek [egy lengyel eszperantisa] húgának, Martának az ékszerkészítő workshopját az újrahasznosítás jegyében, és csináltam magamnak egy zöld, csillag alakú (az eszperantó jelképe) fülbevalót drótokból és festett műanyagpalackból. Az esti koncerteknek egy néhány utcával arrébb lévő épület adott helyet, ahol először az litván Asorti nevű együttes koncertezett. Megtáncoltatták az egész közönséget, majd Gijom, aki nem koncertet tartott, hanem a saját szavaival élve „koncerenciát”, azaz a koncert és a konferencia keverékét. Visszaérve a JES-ejoba karaoke és disco várt minket. Talán emiatt a karaoke miatt ment el a hangom és nem is jött vissza még egy hétig. Hajnali 4 körül megérkezett Przemek is Białystokból, és csatlakozott a mulatsághoz.
Hála az előző estének, a másnap reggeli találkozóra Lech Wałęsával (lengyel politikus, Solidarność egyik alapítója) nem tudtam felkelni. Mire délutánra összeszedtem magam, épp kezdődött az urba ludo, azaz a városi játék, ahol csapatokban különböző feladatokat kellett teljesíteni a városban. Roĉjoval [egy holland résztvevő] és Bálinttal voltam egy csapatban, és bár meg voltam győződve, hogy mi voltunk a legjobbak, helyezést mégsem értünk el. Sajnos az egész találkozó alatt ez az egy alkalmunk nyílt jobban megismerni a várost, mert napközben annyi program volt, hogy senkinek nem volt kedve elhagyni a JES-ejót. A játék után Szabi kezdő eszperantóórájára mentem, hogy ellessek tőle néhány módszert a saját óráimhoz. Az esti koncertek előtt egy lengyel néptáncegyüttes tartott bemutatót, és mi is kipróbálhattunk néhány lépést. Aznap az Inicialoj DC volt a soros a koncertezéssel. A specialitása, hogy koncert közben videóklipeket vetít a háttérben, ami elég pszichedelikussá teszi a koncertjét. Miközben hallgattam, rájöttem, hogy az IJF alatt, Olaszországban már voltam egyszer a koncertjén, csak épp más dolgom volt közben. Az Inicialoj DC-t Kimo követte, őt pedig a fia rockegyüttese, a Danghera, akik - azt kell mondjam - a legjobbak voltak az este folyamán. Az este az előzőhöz (és az összeshez) hasonlóan hosszúra sikeredett.
Az év utolsó előtt reggelén ismét elaludtam és lemaradtam a Gdańskot felfedező kirándulásokról. Talán ez a nap sikerült a legpasszívabbra, mert a TEJO (Ifjúsági Eszperantó Világszervezet) és a GEJO (Német Ifjúsági Szervezet) is aznap tartotta az éves gyűlését, azaz a legtöbb ember azokon vett részt. Ha jól emlékszem, csak egy Kínáról szóló előadásra mentem el, ami még jobban felkeltette az érdeklődésem Ázsia iránt. Most ugornék is a kedvenc programpontomhoz: végre elérkezett az az este, amikor a La Perdita Generacio (az „előzenekar” [a német] Johannes volt) adott koncertet! A 4 tagú együttesből a két lány, az énekesek lebetegedtek és csak a másik két tag volt jelen, ezért sokan voltak csalódottak, de nekem így is nagy élmény volt az első LPG koncertem. És a koncert egyik utolsó dala alatt éreztem, hogy ez a közel 200 ember összetartozik, amikor az együttes felszólította a közönséget, hogy mindenki öleljen meg valakit, aminek eredményeképp mindannyian hosszú ölelő sorokban álltunk és együtt énekeltük a dalt. Attól tartok, hogy fénykép nem készült róla, mert mindenki részt vett a nagy ölelkezésben. Ez a nagy összetartozás-érzés csak megerősödött az éjszaka folyamán. Röviden összefoglalva az ifjúsági eszperantó élet „elitje” hajnalhasadásig énekelte a himnuszt és még néhány eszperantó dalt, felbontva az újévre szánt pezsgőket. :D Videót nem mellékelek személyiségi jogok miatt.
És hogy ilyen szépen beleénekeltük magunkat az év utolsó napjába, egy kis pihenő után kezdődhetett a készülődés a szilveszteri bálra. Délután még sikerült részt vennem egy reggaeton táncórán és Szabi magyar nyelvről szóló előadásán, amin jót vitatkoztunk arról, hogy mi helyes és mi nem (legalábbis szerintem jót, ő lehet, hogy utált), majd mentem segíteni díszíteni a termet. A legszebb az volt ebben a szilveszterben, hogy minden kultúrának megvolt a lehetősége a saját módján ünnepelni. Mivel több időzónából érkeztünk, mindenki megünnepelte az új évet a saját és a többiek időzónája szerint is, azaz szinte óránként volt egy éljenzés. Én is megtaláltam a módját, hogy megtartsuk a magyar hagyományokat. Az üzenőfalon közzétettem és a DJ-vel is bemondattam, hogy éjfél után mindenki jöjjön magyar himnuszt énekelni (fura, hogy más népeknél ez nem szokás!) a terembe, ahol már előre felírtam a szöveget a táblára. Néhányan annyira belelkesedtek az ötlettől, hogy már napközben elkezdték tanulni a szövegét, és éjfél után körülbelül 20-an énekeltük együtt a himuszt, ebből hárman magyarok.
Pataki Zsófi
2011. június 18., szombat
SÜRGŐS – magyarországi önkéntest keresünk
"Felszabadult Białystokban (Lengyelországban) az egyik önkéntes helye, mivel a szeptembertől ide jelentkezett magyar lány munkahelyi okok miatt visszamondani kényszerült részvételét az Európai Önkéntes Szolgálatnál. Ezért most sürgősen keresünk új pályázót, aki kész betölteni ezt a pozíciót. Mivel a küldő szervezettel már aláírtuk a szerződést, csak magyar jelentkezőt fogadhatunk el. Lent olvasható a felhívás:
Ha:
- ha utazni vágyó, fiatal (18–29 éves) magyarországi eszperantista vagy
- szeretsz aktívan eszperantó projektekben részt venni – olyanokban mint nyelvtanítás, rendezvény-előkészítés, és reklámozás
- szeretnél eltölteni kilenc hónapot Ludoviko Zamenhof szülővárosában
- meg szeretnéd ismerni Lengyelországot, a lengyel kultúrát és nyelvet
- szeretnéd megismerni a lengyel eszperantistákat és együtt dolgozni velük
…van számodra egy ajánlatunk!
2011. január 8., szombat
Külföldi rendezvények
Külföldi rendezvények
A külföldi eszperantó-rendezvények naptára elég sűrű, szinte mindig történik valami, valahol – még ha csak az európai rendezvényeket vesszük figyelembe, akkor is sok lehetőséged van rá, hogy használd, csiszold a nyelvtudásod és közben még jól is érezd magad. ;-)Ha kíváncsi vagy arra, milyen is egy ilyen találkozó, csak nézz körül itt. :-)
JES
A Junulara E-Semajno (Ifjúsági E-Hét) egy fiatalok számára szervezett nemzetközi eszperantó esemény, mely során együtt ünnepelhetjük az új évet. :-) 2010–2011-ben rendezték meg másodszorra, és a résztvevő MIESZ-tagok beszámolói szerint nagyon jó hangulatúra sikerült. Ha érdekel az esemény, a http://ijs.hu/?q=eo/node/276 és a http://ijs.hu/?q=eo/node/277 címeken találod a beszámolókat. :-
2010. június 15., kedd
Közös utazás az IJS-ról a FESTO-ra
Az IJS-ról vonatos karavánnal lehet eljutni a FESTO-ra. Így együtt és olcsón lehet utazni! :-)
A karavánról röviden:
Vagy lépj kapcsolatba Alecxjoval – alekcxjo{kukac}gmail{pont}com
A karavánról röviden:
- az IJS utolsó napján (aug. 9-e) indul (még szinte hajnalban)
- átszállások: Győr, Bécs (+ itt ebédelés), Linz/Donau
- Innsbruck: szállás vsz. egy kollégiumban
- aug. 10-e: vonattal tovább Torinóig (érkezés du.), szállás: helyi eszperantistáknál
- aug. 11-e: Torino, városnézés
- aug. 12-e: reggel továbbutazás, végül érkezés a FESTO helyszínére (Franciaország, Tuluz), szállás
Vagy lépj kapcsolatba Alecxjoval – alekcxjo{kukac}gmail{pont}com
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)